Endodoncia

Mi az endodonciai ellátás?

Szakszerű fogorvosi, ún. endodonciai ellátással – más néven gyökérkezeléssel – meg lehet menteni a nagymértékben sérült, vagy megbetegedett természetes fogakat. Az endodoncia a fogorvoslás azon területe, amely a fogbél betegségeinek megelőzésével, diagnosztizálásával és kezelésével foglalkozik. Régebben a fogbelet elérő, súlyosan megbetegedett vagy sérült fogakat eltávolították. Manapság sok esetben adott az endodonciai kezelés, más néven gyökérkezelés lehetősége – amivel a fog megmenthető.

Mi a fogbél?

A fogbél (pulpa) a fogbélüregben (pulpakamrában és gyökércsatornában) elhelyezkedő lágyszövet, ami a fogat ellátó ereket, idegeket tartalmazza. Dentin (a fog kemény szövete) veszi körül. Minden fognak egy pulpakamrája, de – a gyökerek számától függően – több gyökércsatornája is lehet.

Mi történik a sérült fogbélben?

Amikor megbetegszik vagy sérülés éri, a fogbél elhal. A fogbél elhalásának leggyakoribb okai a fog koronájának törése vagy olyan mértékű szuvasodás, amely a fogbelet is eléri. Ezeken a kapukon keresztül a nyálban lévő baktériumok a fogbelet megfertőzik, és amennyiben nem kezeljük, az ilyen fog idővel elhal. A gyökércsúcs körül súlyos esetben tályog is kialakulhat, amely a környező csontszövetet is lebontja.

Miért szükséges a fogbelet eltávolítani?

Amennyiben a gyulladásban lévő, vagy elhalt fogbelet nem távolítjuk el, elfertőződhetnek a környező szövetek is. A fertőzést fájdalom és duzzanat kísérheti. Gyökérkezelés nélkül az ilyen fogat előbb-utóbb teljes egészében el kell távolítani.

Mit jelent az endodonciai kezelés?

A kezelés több ülésben (min. 1-3) történik, amikor a fogorvos a fogat megnyitja és eltávolítja a megbetegedett fogbelet. Ezt követően megtisztítja és átöblíti a pulpakamrát és a gyökércsatornákat. A fogba szükségszerűen gyógyszert helyez be, vagy a fogat véglegesen lezárja, hogy megakadályozza annak újrafertőződését. A gyökérkezelés megfelelő érzéstelenítés mellett teljesen fájdalommentes beavatkozás!

A kezelés menete

1. Első lépés – a fog izolálása egy gumilepedővel, ún. kofferdammal történik. Ezt követi a szuvasság maradéktalan eltávolítása, valamint a pulpakamra megnyitása. Ez a lépés szükségszerően érzéstelenítésben történik.
2. Második lépés – a fogbél eltávolítása a pulpakamrából és a gyökércsatornából. Ez után történik a gyökércsatorna megmunkálása és tisztítása.
3. A fogorvos megítélése alapján a fogba gyógyszeres zárás kerülhet az esetlegesen visszamaradt baktériumok kiirtása céljából. Ilyenkor a fogorvos ideiglenes töméssel zárja le a fogat.

Szájsebészet

Bölcsességfog eltávolítás - miért van szükségünk kezelésre?

A bölcsességfog az utolsóként előtörő fogunk, mely tizenhat éves kor után, az ínyen keresztül tőr elő. Gyakran azonban nincs elég hely a szájüregben, így a bölcsességfog nem tud a fogsorba beilleszkedni. Ebben az esetben mondjuk a bölcsességfogra, hogy nem tört elő, beékelődött, más szóval impaktált. Leggyakrabban az előtte lévő fogba vagy az állkapocs csontba ékelődik be. Számos problémát okozhat egy beékelődött bölcsességfog, ezért a legjobb eltávolítani: gyakran begyullad az íny a fog körül, mely beduzzadhat és igen fájdalmas is. Az íny és a fog közé szorult étel elősegítheti a bölcsességfog és az előtte lévő fog szuvasodását. Akár ciszta (tömlő) is keletkezhet a fog körül, mely megakadályozza a fog helyes előtörését.

Mit foglal magába a kezelés?

Tekintve, hogy a bölcsességfog gyakran nem tör elő a szájüregbe, metszést kell ejteni az ínyen, a fog felett. Gyakran a bölcsességfog körül csontot kell elvenni vagy két (esetleg három) darabra kell a fogat vágni a könnyed eltávolítás érdekében. A fog eltávolítását követően a sebet összevarrjuk, az öltéseket egy hét múlva eltávolítjuk. Pár szó az érzéstelenítésről: a bölcsességfog eltávolítását helyi érzéstelenítésben végezzük – ez a fog köré adott injekciót jelenti, ami pár perc alatt elzsibbasztja, elérzésteleníti a fogat és a környező szöveteket, ezáltal a kezelés teljesen fájdalommentesen elvégezhető.

Mennyi időt vesz igénybe a beavatkozás?

Ez esetenként változó – bizonyos esetben mindössze néhány percig tart, de a legbonyolultabb körülmények között sem tart 30-35 percnél tovább.

Milyen mellékhatások jelentkezhetnek?

Valószínűleg enyhe diszkomfort érzet jelentkezik, és duzzanatot fog érezni mind a szájüregen belül, mind pedig kívül. A panaszok az első három napban erősebbek, majd két hét alatt teljesen megszűnnek. A fájdalom csillapítása érdekében fájdalomcsillapítót, az esetleges gyulladás elkerülése érdekében pedig antibiotikumot írunk fel Önnek. A műtét utáni első héten lehetőség szerint puha, pépesített ételt fogyasszon. Nagyon ritkán a páciens arcán jelentkezhet enyhe véraláfutás, de ez is legfeljebb két héten belül elmúlik.

Mit kell tenni közvetlenül a műtét után?

Nagyon fontos a műtét helyét az első pár héten, amennyire csak lehet, tisztán tartani. Ez gyakran nehézséget okoz a fájdalom miatt, de a komplikációmentes gyógyuláshoz elengedhetetlen.

Szükséges szabadságot kivennem?

Általában a műtet követő napon nem ajánlatos munkába menni, és az első 24 órában kerülni kell a kimerítő fizikai munkát, sportolást is, mert vérzést idézhet elő. A műtét után autót vezethet, de ha teheti, kerülje a hosszabb utazást!

Milyen problémák adódhatnak?

Közvetlenül a műtét után enyhe vérzés léphet fel, ez azonban gyorsan megszűnik. Otthonában enyhe vérzés még lehetséges, mely a műtéti területre helyezett nedves gézlap segítségével – melyre ráharap – 10 percen belül megszűnik. Ha a vérzés nem állna el ezután sem, hívja fel kezelőorvosát! Megfelelő szájhigiéne mellett a fertőzés veszélye nagyon ritka. Az alsó bölcsességfogakhoz két ideg nagyon közel helyezkedik el: az egyik ideg az ajak, az áll és az alsó fogak érzőidege; a másik ideg pedig a nyelv érző- és ízlelő beidegzésért felelős; néha ezek az idegek megsérülhetnek a műtét közben. A sérülés bizsergést, zsibbadást okozhat ajkában, állában vagy nyelvében, és nagyon ritkán ízérzés zavar is felléphet. Tíz emberből egynek ezek a panaszok megjelennek és fennállnak a műtétet követő néhány hétben. Sőt, nagyon ritkán (száz emberből egynek) akár egy évig is megmaradnak ezek a panaszok, melyek a mélyen beékelődött fogaknál gyakrabban fordulnak elő. Kezelőorvosa segít Önnek mérlegelni az esetleges problémákat.

Milyen egyéb lehetőségek vannak?

Panaszos bölcsességfog esetén a sebészi beavatkozáson kívül egyéb lehetőség nem jön szóba.

Parodontológia

Mi a fogágybetegség?

A parodontopátia, vagy fogágybetegség a fog támasztó szöveteinek gyulladását, megbetegedését, leépülését jelenti. A fogágybetegséget komolyan kell venni, mert bár fajdalommentes lehet, végül a fog elvesztéséhez vezet. Azonban, a fog elvesztésén túl – az Amerikai Parodontológiai Társaság szerint – a fogágybetegség lehetséges következményei a szívinfarktus és az agyvérzés is. Jó, ha tudja: világszerte több millió ember szenved fogágybetegségben – Ön is közéjük tartozik? Kérdések és válaszok a fogágybetegségről.

Mi okozza a fogágybetegséget?

A fogágybetegség elsődleges okozója a bakteriális plakk – a ragacsos, színtelen lerakódás a fogakon. A plakk ínygyulladást okoz, aminek jelei a megnagyobbodott, vérző, vörös és érzékeny íny. Az ínygyulladás (vagy gingivitisz) a betegség korai szakaszára jellemző, még megállítható és visszafordítható folyamat. Ehhez a szájhigiénia megfelelő szinten tartása alapvető feltétel, amit mindennapi rendszeres fogmosással, fogselyem, szájöblítő, esetleg más fogtisztító eszközök használatával érhetünk el. Amennyiben nem kezeljük az ínygyulladást, a folyamat továbbterjed és fogágybetegségbe (parodontopátiába) megy át, amikor a gyulladás már nem csak a lágyszöveteket, hanem a fogat körülvevő csontot is érinti. Ilyenkor az íny a fogtól elemelhető, a fog mellett mély, gyulladásos tasakok alakulnak ki, és a fogat körülvevő csont lebomlik. Ennek a folyamatnak a következménye az íny visszahúzódása, a kellemetlen szájszag, a duzzadt, vérző íny, a mozgatható fog és a végén a fog elvesztése.

Az alábbi rövid beteg önértékelő kérdőív kitöltésével választ kaphat egy fontos kérdésre: Ön szenved-e fogágybetegségben?

Beteg önértékelő teszt: Az emberek jelentős százaléka fogágybetegségben szenved. Ön közéjük tartozik? Kérem, olvassa végig és válaszoljon az alábbi kérdésekre:

1. Dohányzik?

2. Terhes?

3. Cukorbetegségben szenved?

4. Szed fogamzásgátló tablettát?

5. Sokat stresszel?

6. Kellemetlen szájszagra panaszkodik?

7. Duzzadt és vörös az ínye?

8. Vérzik az ínye fogmosáskor / fogselyem használatakor?

9. Visszahúzódott az ínye?

10. Mozog valamelyik foga?

11. Észrevette, hogy fogai elmozdultak, helyükről elvándoroltak?

12. Az utóbbi időben veszített el fogat?

 

Amennyiben kettő vagy több kérdésre igennel válaszolt, lehetséges, hogy Ön fogágybetegségben szenved. Keresse fel fogorvosát a fogágybetegség kizárása, illetve a pontos diagnózis felállítása végett! Egyeztessen időpontot még ma, orvosaink készséggel állnak rendelkezésére!

Hogyan állapítják meg, hogy Ön fogágybeteg-e?

 

Fogorvosa érdeklődhet az általános egészségi állapota iránt, hogy milyen gyógyszereket szed állandó jelleggel, illetve kérdezhet az korábbi fogorvosi beavatkozásairól is. Rákérdezhet fogmosási szokásaira, esetleges panaszaira. Ezután következik a fogorvosi vizsgálat, amikor a fogorvos tasakmélységet mér, és ennek értékeit rögzíti. A tasakmélységet egy erre a célra kifejlesztett eszközzel, ún. tasakmérő szondával végzi, több ponton bevezetve az eszközt a fog és az íny közé. A 3 milliméterig terjedő tasakmélység egészségesnek tekinthető, míg az ezt meghaladó értékek fogágybetegségre utalhatnak.

Amennyiben úgy gondolja, hogy Ön fogágybetegségben szenved, mielőbb keresse fel fogorvosát, hogy a lehető legmegfelelőbb kezelésben részesüljön!